Érdekességek, történetek, mesterségek amit a korzón is megismerhetsz 

Hajómalom:

Rövidesen részletesen!

Kemencés lángos - langalló - langali - bodag - bukti - vakarék

[flickr photo=4939311674 slideshow=square]

A langalló lepényszerűen elnyújtott tészta amit kenyérsütésnél a "teknő kaparékából" készítettek.

Az asszony tenyerével akkorára formálta, mint a sütõlapát. A lapáton késsel két helyen behasította, hogy ne púposodjon föl. A langallót a kemence szájánál sütötték, közel a kihúzott parázshoz. A kenyérnél jóval hamarabb átsült, a gyermekek már várták, mert kenyérsütés napján langalló volt a reggelijük. A megsült langallót kézzel törték el darabokra (a hagyomány szerint késsel vágni nem volt szabad), tejföllel, zsírral megkenték, vagy egyszerűen csak megsózták és úgy fogyasztották frissen.

Kiropraktika

A szó görög eredetű, a kézzel való kezelés jelenti. A kiropraktőrök nagyrészt a csontokkal, csigolyákkal, ízületekkel és gerinc menti idegekkel dolgoznak. A gerinc rendellenességeket a kiropraktőr különféle technikákkal, csigolyaigazítással teszi helyre, ezáltal csökkenti az idegre gyakorolt nyomást.

Manapság egyre többen szenvednek gerinc betegségekben. Sokan azonban nem is tudják, hogy gerincüknél kis blokkok alakultak ki, mert nincsenek komolyabb panaszaik. Fejfájással, emésztési problémákkal, gyakori megfázással, menstruációs görcsökkel, depresszióval, fáradékonysággal küzdenek és fogalmuk sincs, hogy a gerincük nem működik rendesen, és helyreigazítása által nagymértékben javulhat állapotuk, csökkenhet panaszuk, fájdalmuk.

Mikor segít a kiropraktikai kezelés?

• Nyaki, háti, deréki fájdalmak, ferde nyak (pl. elfekvés, huzat miatt)
• Gerincsérv, gerincferdülés
• Térd-, keresztcsont- és csípőfájdalmak
• Végtagok fájdalma, zsibbadása
• Fejfájás (migrén), fülcsengés, fülzúgás
• Szédülés
• Arc-, áll-, fogfájdalmak
• Gombócérzés
• Kábultság érzés
• Akut és krónikus gerinc- és más ízületi fájdalmak
• Sérülés utáni állapotok
• Emésztési zavarok (pl. gyomorégés)
• Asztma, légzési nehézség esetén

Kiegészítésként a saját tapasztalataim:

Korom ellenére már egy jó ideje tartós nyakmerevségre és hátfájásra tettem szert. Orvosi vizsgálatok alapján (CT + MR)  porckorong deformálódás azaz "kezdődő" gerincsérv ami ezeket okozza. Tornázással enyhíthető volt egy darabig, de utóbb már ez sem használt. Utána néztem több fórumon is a fájdalom csökkentésének (akupunktúra, masszázs) közben találtam egyre több "hivatkozást" a gerinccsigolyák helyreálllításával foglalkozó emberekről. Így kerestem egy olyan csontkovácsot aki már régebb óta praktizál eredményesen. Az első megdöbbenés akkor ért amikor kiderült, hogy talpmasszázzsal (bár ez egy kicsit enyhe kifejezés rá) történik főleg a gyógyítás. A második, hogy az első kezelés óta egyszer fájt egy rövid ideig a hátam! Túl vagyok a második kezelésen még egyre szükség van, de utána már csak alkalmanként kell kezelteni a "hátamat". A magyarázat: energia átcsoportosítás... én nem hiszek ebben a magyarázatban, de az eredmény arra ösztönöz, hogy ezt az élményemet mindenkivel megosszam.

Azóta túl vagyok a harmadik kezelésen (bár már fájdalmaim nem voltak). A pozitív tapasztalataim viszont nőttek, mert párhuzamosan mindíg mást is kezelnek, így mások, más jellegű panaszainak "elmúlását" is tapasztalom (pld. hasi fájdalom - női belső szervi gyulladásból - ami tíz perc alatt fájdalom mentes lett!). A negyedik kezelésemre valószínűleg csak egy év múlva lesz szükség!

Önöknek úgy tünhet, hogy ez mese..., de "aki nem hiszi járjon utána".

Még egy kiegészítés: amiről írtam az igazából a reflexológia amit esetleg kiegészítenek a kiropraktikával. Önállóan az utóbbi csak pillanatnyi javulást hoz!

A szerkesztő

Akit komolyan érdekel:

http://www.csontmester.hu/kez_tort.html

Illetve ahova én járok:

http://szaboszigfrid.internettudakozo.hu/kapcsolat2.htm

A rovásírásról (amit megtanulhat nálunk a Péntek Esti Korzón is!):

A magyar rovásírás az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a magyarok használtak a középkor folyamán, mintegy 600 és 1850 között. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni.

Az írás a türk rovásírásból származik, legkorábbi leletei a 10. századból maradtak fenn, a mai Magyarország területéről. A honfoglalás után mintegy 100 évvel az ország királyság lett, és ez magával hozta a nyugati kultúra, valamint a latin ábécé terjedését is – ellenben a rovásírás egészen az 1850-es évekig fennmaradt Erdély távoli részein, a székelyek között.

Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s#Eredete

A Didzseridu töténete:

jidaki (didzseridu)

A didgeridoo a világ legegyszerűbb és – talán – legősibb hangszere! Egyszerű? Igen, hiszen „csak” egy facső mindenféle beépített mechanika nélkül.

Napjainkban egyre elterjedtebb e hangszer használata a világzene népszerűvé válásának köszönhetően csakúgy, mint azon antropológusok munkájának következtében, akik az aboriginek, Ausztrália őslakosai zenéjét, táncait, szertartásait tanulmányozták a ’70-es évek tájékán. Kevesen tudják, hogy a didgeridoo vagy didjeridu kifejezés az őslakosok között nem létezett, ezt a felfedezők találták ki. A hangszer eredeti nevei közül a legelterjedtebb a yidaki, yedaki, yirdaki kifejezés amely az arnhemlandi, észak-ausztráliai őslakosok „csöveit” jelöli, mivel tulajdonképpen a didge erről a területről eredeztethető. A hangszer használata egész Ausztrália területén csak 2-300 éve terjedt el. Szertartásokon énekelnek, kántálnak mellette és/vagy ütőfákkal kisérik, ez két keményfa bot összeütögetését jelenti.

A hagyományos „csövek” főleg eukaliptuszfából készülnek, a világ legtermészetesebb módján. Az ott „fehér hangyák”-nak is nevezett termeszek kirágják a még élő eukaliptusz belsejét, körülbelül 1–2 cm falvastagságot hagyva. Ehhez kapcsolódik egy ausztrál legenda a didge születéséről, miszerint mikor a Nagy Ősök a tüzet adták a bennszülötteknek, az egyik abo felkapott egy lángoló ágat, melyben termeszek voltak. Belefújt, hogy megmentse őket a tűztől. A termeszek az ég felé szálltak és csillagokká lettek, az ág pedig mély hangot adott a fújás nyomán, ezzel megszületett a yidaki. A tulajdonképpeni hangszerkészítés úgy történik, hogy az őslakos (férfi!) kimegy az erdőbe, megkérdezi a szellemeket, merre keressen, majd kopogtatja a fákat, és az így keletkező hangból, hallás után állapítja meg, melyik ág vagy törzs lesz alkalmas hangszernek. Ezután kivágja, faszénparázzsal kiégeti belül a lyukat, lehántja a kérget, csiszolja, díszíti (vagy nem), majd végül méhviaszból „szájat” csinál neki (bizonyos csoportoknál ezt elhagyják és a puszta fát fújják).

Hogyan is kell játszani rajta? Kezdhetnénk úgy is: végy egy bármilyen csövet… fújj bele, mintha repülőgép vagy motorhangot utánoznál, közben mozgasd az állkapcsod és a nyelved, így megváltozik a hang. Tudományosan, a belefújás következtében egy állóhullám jön létre, amelyet (és így a hangot is) a cső hossza, átmérője, és belső felülete határozza meg. A játékhoz elengedhetetlen az ún. körlégzés ismerete, ami folyamatos fújást tesz lehetővé. Ez a légzésforma tulajdonképpen a szájból való kilégzés és szimultán belégzés alkalmazásán alapul. Ezen speciális légzéstechnika elsajátítása kb. 1-2 hét gyakorlást vesz igénybe, de ez egyénenként változhat.

Ma már készülnek hangszerek bambuszból, műanyagból, fémből, bőrből és papírból is. Ezeknek a hangja természetesen többé-kevésbé eltér az eukaliptusz hangjától, de semmiképpen sem mondható, hogy rossz lenne. Csak más. Más, mint ahogy a felhasználási terület is megváltozott. Ezeket már senki nem akarja eredeti abo szertartásokhoz (corroboree) használni, inkább koncerttermekben, vagy egy szép nyári este a tűz mellett, kint a szabadban zengetik.

forrás: Terebess Ázsia Lexikon

kép: PEKfotó

A szövésről:

A szövés nagyon régi, csodaszép mesterség, melyet az egész világon ismernek és művelnek. Kialakulási folyamatára csak következtetni tudunk.

Hordhatjuk magunkon, lehet medál, karkötős, sapka, kalap, mellény, táska. Használhatjuk, mint tolltartót, szemüvegtokot, cigarettatartót, mobiltartót. Készíthetünk belőle pénztárcát, újságtartót, könyvborítót, labdát.

Ne feledkezzünk meg a gyerekekről sem. Hiszen lehet pocsolni készítése közben, lehet jó szappanhabot csinálni, nem baj, ha vizesek lesznek. Nem baj "ha nem tud rajzolni", ez nem kell hozzá. A kis ujjak ügyesednek, a minták kitalálása, a színek összeválogatása a kreativitást, a szín és forma világot fejleszti. Dolgozhatnak egyedül, vagy kalákában is akár bevonva a család többi tagját is. Egy nemezeléssel eltöltött nap ugyan fáradságos, de a végeredmény magáért beszél.

Különleges tulajdonságának köszönhetően az ipar is sok helyen használja. Elsősorban hőállóságát használja ki, a tűzoltók, a kohászok védőruháit készítik ebből az anyagból korszerű eljárással. Színházak függönyei lángállósága miatt készül ebből az anyagból. A nemez készítését mindenkinek melegen ajánljuk, hiszen akár otthon is kivitelezhető. Nem igényel drága eszközöket és a sok munkáért cserébe egy magunk készítette nemez tulajdonosai lehetünk.

A jurta

Honfoglaló őseink vándorló életmódot folytattak, folyamatosan mozgásban voltak, költöztek, vándoroltak. Szükségük volt egy könnyű, gyorsan felállítható és szétszedhető, télen meleget adó, nyáron hűsítő szállásra. Ez a jurta, mongol nevén az "eszgij-ger" azaz a nemez ház. Kerek alaprajzú, szétszedhető, szállítható, nemezzel borított. Télen véd a hidegtől, nyáron a melegtől.

A jurta borításához nagy mennyiségű nemezre volt szükség. Egy jurtához 150-200 juh egy teljes évi gyapjú mennyisége volt szükséges. Új jurtát csak a menyasszony kapott hozományként,a többi asszony csak javítgatta a nemezlapokat.

A jurtában mindenkinek megvolt a maga helye. A bejárat délre néz, a keleti oldal az asszonyok birodalma, itt van a konyha, itt tárolják az élelmet és az aprónép is itt játszik. A nyugati oldal a férfiaké, itt őrzik a fegyvereket, a szerszámokat, télen a fiatal jószágot.

A jurta közepén tűzhely van, itt készülnek az ételek. A bejárattal szemben találjuk a házi oltárt, és ez a vendég helye is. A falakon nemezből kivágott és kivarrt istenek, totemek védték a jurta lakóit a gonosztól.

VÉGÜL NÉHÁNY KÖZMONDÁS:

- Ha a kedvesem olyan lenne, mint a nemezem, bárhová mennék, velem tartana.

-A nemezt tapossák a szépet csókolják.

-A nemez akkor jó: ha verem dagad, ha csavarom úgy összemegy, hogy bárhová belefér. összeállította: Kiss Károlyné

www.nemez.hu weboldal segítségével

 FITOTERÁPIA
„A fitoterápia a természetgyógyászat egyik gyöngyszeme, ennek folyamán gyógynövények segítségével igyekszünk megőrizni egészségünket és gyógyítani a betegségeket.”
(dr.Nagy Géza)
A gyógynövényekben a természet gyógyító ősereje rejlik. Ezt a lehetőséget használjuk fel a gyógyításkor a szervezet testi és lelki egyensúlyának helyreállításában. Ez a gyógymód szinte az emberiség létezése óta használatos. A gyógynövények jelentős része ma is alapanyagai a gyógyszergyártásnak, természetes hatóanyagú medicinákat állítanak elő belőlük. A drogok alkotóelemei kevésbé okoznak mellékhatásokat. Gyógyhatásuk órákon keresztül megmarad, ezzel segítve egy adott szerv regenerációját.
A házi patikák fontos szerei.
Gyűjtésük megfelelő időben szakszerűen történik. Hivatalos bevizsgálás után kerülnek forgalomba.
Egészségük karbantartása érdekében, vagy betegség esetén forduljanak orvoshoz, természetgyógyászhoz.
A FITOTERAPEUTA szakmailag felkészült, ismeri a gyógynövényeket, azok hatásait, felhasználási módját. Útmutatást tud adni a gyógyteák elkészítéséről, adagolásukról, fogyasztásukról, élettani hatásukról.
Ésszerű, ha szakember segítségével kezeljük bajunkat. Az ötletszerű próbálkozás a betegség elhúzódásához, vagy rosszabb állapothoz vezethet.
Használják ki a természet adta lehetőségeket, éljenek a gyógynövények gyógyító erejével.
Zákány Erzsébet
fitoterapeuta